A címek a szövegírás egyik, ha nem legfontosabb elemei. Nekünk, szövegíróknak a címekkel kell felkeltenünk az olvasók érdeklődését, hogy aztán a szöveggel figyelmüket is leköthessük. Ügyelnünk kell azonban arra is, hogy olyan címeket/szalagcímeket válasszunk, amelyek „elmesélik”, összefoglalják az olvasónak, miért is érdemes időt fordítania az adott tartalom elolvasására. A jó cím a cikk elolvasásához vezethet, egy rossz választás azonban el is tántoríthatja a közönséget a továbbolvasástól. Legtöbbször a jó szövegcímek késztetik arra az embereket, hogy a tartalomra kattintsanak és legyenek kitartóbbak a cikk olvasása során, sőt, akár arra is, hogy olvasás nélkül osszák meg az adott cikkeket a social médiában, aminek köszönhetően azok még több emberhez jussanak el. 

Az alábbi szabályokat betartva sokkal jobb átkattintási arányt érhetünk el: 

1. A cím legyen rövid, egyszerű és lényegre törő

A jól megírt szövegcím közvetlenül a tartalom lényegét emeli ki. A túlságosan okoskodónak vagy túlzottan érdekfeszítőnek tűnő címek nem biztos, hogy célravezetőek. Amennyiben a címben szójátékot vagy a humor eszközét szeretnénk felhasználni, mindig ügyeljünk arra, hogy a mögöttes tartalom közérthető legyen. Nincs értelme egy olyan viccet szerepeltetni a címben, amelyet csak kevesen ismernek. Persze itt is fontos alapszabály, hogy a célközönséget vegyük alapul, és olyan szófordulatokat használjunk, amelyek számukra jól ismertek vagy humorosak. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy rögtön utaljunk a tárgyra. Emeljük ki az előnyöket, és egyértelműsítsük az ajánlatokat, ha éppen termékekről vagy szolgáltatásokról írunk. Ugyanez vonatkozik a tartalommarketinges cikkekre is. A jól eltalált címnek már önmagában is válaszolnia kell az olvasóközönség kérdésére: „És mit ad ez nekem?” 

2. Használjunk kérdéseket a címben

Amennyiben a címben kérdést szeretnénk használni, annak olyannak kell lennie, amelyre az olvasók szeretnék megtudni a választ. Ha olyasmit kérdezünk a címsorban, ami nem érdekes számukra, akkor elveszíthetjük őket. Ahhoz, hogy egy kérdés érdekes legyen, magának a kérdésnek a válasz által jelentett fő előnyre kell rámutatnia. Két lehetőségünk van arra, hogy a válasszal célba találjunk. Az egyik az a változat, amikor a kérdésre adott válasz az „igen”. Ebben ez estben tehát tudatosítjuk az olvasóban, hogy tudni akarja, miről is van szó. Rengeteg reklámban találkozhatunk ilyen megoldásokkal (elég csak a „Ki vagy, ha éves vagy?” mondatra gondolnunk).

A másik kérdéstípus, amelyet használhatunk, arra mutat rá, hogy az írásból kiderül, a cél hogyan érhető el az olvasó számára. Az ilyen a címmel azt kell elérnünk, hogy az olvasó kíváncsivá váljon, sőt, vágyjon arra, hogy megtudja a választ.

A fentieket még sokféleképpen variálhatjuk. Vannak esetek, amikor nem is kell feltétlenül kérdést feltennünk ahhoz, hogy jelezzük, a szövegben benne van a megoldás. Íme, pár példa ilyen megfogalmazásokra:

– „Igen, ez igaz! Ez az új krém minden eddiginél jobb eredményt hoz.”

– „Az 5 legáltalánosabb hiba, amelyet egy esküvői fotós elkövet.”

– „Adunk pár tippet arra, hogy mit csinálj a kutyáddal egy esős napon.”

– „Ha a főnök azonnal látni akar az irodájában, ez lehet az oka.”

3.Használjunk számokat és szimbólumokat a címekben

Előfordulhatnak olyan címsorok is, amelyek számokkal kezdődnek, vagy számokat tartalmaznak, illetve egyéb karaktereket, például zárójeleket, hashtageket vagy más szimbólumokat vonultatnak fel. A számok számjegyekként (tehát nem betűkkel kiírva) való felhasználása a címekben nagyon jól működhet A „világ 5 legszebb strandja” címmel például kétszer akkora kattintási arányt érhetünk el, mint a „A világ öt legszebb strandja” mondattal. Ez szignifikáns különbség, és a módszer előnyeit érdemes is kihasználni. 

Amennyiben még egy kis olyan pluszelemet adnánk a címsorhoz, amellyel további érdeklődőket vonzhatunk be, érdemes zárójelet vagy szögletes zárójelet használnunk a cím végén. Ezek a speciális karakterek kiemelik a címsort, és jobban felkeltik az olvasók érdeklődését, így még többen kattintanak majd az írásra. 

Az „5 magas eredményt hozó tartalommarketing-stratégia [TIPP]” vagy „50 gyakorlati tanács kezdőknek a Shutterstockhoz [Ingyenes e-könyv!]”, esetleg a „3 legjobb gazdasági lehetőség 2022-ben. [Infografika]” például jó választás lehet.

4. Keltsük a sürgősség érzetét

Egy 2012-es pszichológiai tanulmány megállapította, hogy a sürgetés alkalmazása gyors cselekvésre készteti az embereket, valamint arra, hogy kevésbé gondolják át döntéseiket. Így nem tudják annyira racionálisan átgondolni a választást, mivel egyfajta döntéskényszerbe kerülnek. Ez a stratégia egyes esetekben szintén sikeresen alkalmazható. A kulcs azonban az, hogy a szövegíró által megalkotott cím csak finoman legyen sürgető, mivel egy túlzottan agresszív módon cselekvésre késztető mondat visszafelé is elsülhet. Íme egy konkrét példa:

Tegyük fel, hogy cégünk otthoni riasztórendszerek forgalmazásával és telepítésével foglalkozik. Reklámunknak két hangzatos címet adhatunk:

„Vásárolja meg a riasztót most, mielőtt kirabolnák vagy betörnének a házába”

„Vásárolja meg a riasztót most, hogy megóvja gyermekeit és nyugalmát”

A két reklám célja azonos, de a mondanivalót tekintve mégis nagyon különbözőek. Hogy melyik a jobb? Mindkettő cím sürgetést hivatott kiváltani, de a másodiknál – mivel személyes biztonságról van szó – már kissé túlzó a cselekvésre késztetés, így az esetleg ellenszenvet válthat ki az érdeklődőkből. 

5. Integráljuk a SEO-kulcsszavakat

Tudvalévő, hogy a SEO-kulcsszavakat az egész webhelyen integrálni kell ahhoz, hogy bevonzzák a célközönséget. Ezért nem szabad elfelejtenünk, hogy a kulcsszavakat a címsorban is szerepeltetni kell. Érdemes azt a SEO-kulcsszót kiválasztani erre a célra, amely a legpontosabban vagy legjobban reprezentálja magát a bejegyzést/szöveget. Érdemes egyúttal arra is törekednünk, hogy SEO szempontjából a legerősebb szót vagy kifejezést a lehető legközelebb helyezzük el a címsorhoz. A Google keresőbotjai nagyon szeretik az új és releváns tartalmakat, ezért az új írásokat összevetik a beállított kulcsszavakkal, majd (többek között) ezek alapján rangsorolják az oldalakat találati listában. 

6. Ismerjük meg a célközönséget

A jó szövegíró elengedhetetlen ismérve, hogy minden esetben felmérje, az adott szöveg kinek is fog szólni. Érdemes a munkát egy ún. buyer persona elkészítésével kezdeni, ami tulajdonképpen egy célcsoportelemzés. A folyamat során elképzelünk egy olyan személyt, akit a főcímmel meg akarunk célozni. Az érdeklődőnek nevet adunk, és átgondoljuk, hogyan telik egy napja. Megpróbáljuk beleélni magunkat, hogy mi lehet fontos számára, felmérjük, milyen lehet az érdeklődési köre és hány éves. Vajon milyen termékek(e)t vagy szolgáltatás(oka)t tereljünk a látómezejébe? Minél többet tudunk a célközönségről, annál könnyebben alkothatunk célzott és releváns főcímet, illetve tartalmat. Ilyenkor mi már tudjuk, hogy ő mit szeretne. Mindezt pedig úgy kell tálalnunk, hogy a célszemélynek még fogalma sincs erről. 

7. A szavak ereje

Az olvasók nagyobb valószínűséggel osztanak meg olyan tartalmakat, amelyek érzelmes címsorokat tartalmaznak. Az olvasó érzelmeinek megcélzása (vagy csúnyán mondva: befolyásolása) az egyik legjobb módja az átkattintások ösztönzésének. Az ilyen érzelemre ható szavaknak három típusát különböztethetjük meg. Az empátiát célzó szavak erős, mégis pozitív érzelmeket váltanak ki az olvasóban. Az intellektust célzó szavakat az olvasó értékelését igénylő szolgáltatások vagy termékek kínálásakor használhatunk, míg a lelki töltetet magukban foglaló kifejezések még mélyebb szinten érintik meg az olvasót. A kutatások szerint az olvasók a magasabb érzelmi marketingértékkel (EMV – Emotional Marketing Value) rendelkező bejegyzéseket többször osztják meg a közösségi médiában, mint az alacsonyabb EMV-pontszámmal rendelkező írásokat. Az érték felméréshez bátran használhatunk különböző címsorelemző eszközöket, majd ezeken finomítva garantálhatjuk, hogy a főcímünk még nagyobb EMV értéket érjen el. 

+1. Pontosság és konkrétumok

Napjainkban az olvasók már kifejezetten utálják a kattintásvadász címsorokat. Jó példa lehet erre a következő mondat: „A királynő védte meg a futót a biztos haláltól”. Ez egy tipikusan olyan címsor, amelyre sokan kattintanak, majd kiderül, hogy a téma valójában a sakk és egy adott lépés. A „kattintásvadászat” első látásra nagyon hatékony eszköznek tűnhet, ha a cél az átkattintási arány növelése. Pszichológiai szempontból arra kényszeríti az agyat, hogy olyan információk után sóvárogjunk, amelyeket csak a kattintás után érhetünk el. Az emberi elme nem elégszik meg a befejezetlenséggel, illetve annak elhúzódó érzésével, ezért az ilyen típusú címek cselekvést váltanak ki belőle, és rákattint a címsorra. Amennyiben azonban azzal szembesül, hogy a főcím és a tartalom homlokegyenest másról szól, akkor megnyomja a „vissza” gombot. A sok magas visszafordulási arányt eredményező kattintás azonban azt jelzi a Google-nak, hogy az érdeklődő nem a megfelelő válaszokat kapta meg, és a szöveg nem szolgálja ki a felhasználó keresési szándékát. Ezzel viszont az weboldal rangsorolása romlik, ami nem biztos, hogy megéri. Tehát az ilyen jellegű főcímeket érdemes elkerülni. 

Összegzésként tehát elmondható, hogy a jó szövegcím mindennek az alapja. Így aztán mindenképpen érdemes több időt szentelni a megfelelő verzió megtalálásának. Hasznos lehet, ha több változatot is készítünk, és egyenként nézzük meg, hogy mennyire illeszkednek a cikkhez. Ismerőseink, családunk körében is felmérhetjük, hogy a cím mennyire érthető és releváns. Hiszen több szem, mindig többet lát.